Dalok

A Dzsungel Erdők Mélyén
A dzsungel erdők mélyén,
A nóták vad vidékén
A kultúrától oly messze,
Hol a tam-tam dobok szólnak
A fákon skalpok lógnak
Ott történt meg ez az eset,
Hogy három vidám de vad indián
Lopakodva kúszik a nyomok után
S az orángután, ott fenn a kókuszfán
Vad harci táncot jár
Csendben kúszik mind a három,
Mint a kígyó fenn az ágon
A szájukban a tomahawk,
Estére meg lesz már a skalp
A dzsungel mélyén addig kúsznak
Míg egy tisztásra nem jutnak
A tisztáson egy karaván,
A karaván közepén egy gyönyörű lány
Így történt meg ez az eset
A sápadt arcú lány a dzsungel kedvence lett
S azóta a dzsungel népe minden este szambát jár


A Lámpa Éppen Sercegett
A lámpa éppen sercegett, mikor először megcsókolt Elek
S az anyád libát pucult
Libát pucult, pucult libát
S az anyád libát pucult
A lámpa éppen sercegett, mikor másodszor megcsókolt Elek
S az anyád libát pucult
Libát pucult, pucult libát
S az anyád libát pucult
A lámpa éppen sercegett, mikor harmadszor...stb.


A Nap Leszállt
A nap leszállt
Az égből hull a harmat ár, a rét virága kelyhet tár
Az éj szaka csendje vár


A Nap Nyugodni Tér
A nap nyugodni tér, leszáll a csendes éj
Már búcsút mondunk
A tölgy a bércek alatt oly búsan bólogat
Mert el kell válnunk

Ha jő a pirkadat és újra kél a nap
Én ébren várlak
Ha zeng majd száz madár, s a selymes pille száll
Hát újra látlak


Alszik a Szív
Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom
Alszik a pókháló közelében a légy a falon
Csend van a házban az éber egér se kapargál
Alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály
Kasban a méh, rózsában a rózsabogár
Alszik a pergő búzaszemekben nyár (NO HAJLITAS!)
Alszik a holdban a láng hideg érem az égen
Felkel az ősz és lopni lopakszik az éjben


Amit Elmondok e Dalról
Amit elmondok e dalról, az anyád mit mondott arról
Hogy a kisbabáját honnan vette, a világra hogy kitette
Aki formázta a testet, aki kártyázott és vesztett
Hogy mennyi mindent hordott össze, már mióta tudta jössz te
Feslő rózsaszirmot százat boros mandulába áztat
Aztán jól megmártja tejben, hogy az arcocskád kiteljen
Nem kell itt jós, nem kell cigány ki kézből,o1vas le
Hogy mit csinált meg jóanyád azt úgy tudom mint te


Arany ágon ül a sármány
Kicsi dalt fú fuvoláján
Arany égen ül a bárány
Belezendít citeráján
Piros alma szívem ágán,
Kivirító koronáján
Aki kéri neki szánnám,
akinek kell sose bánnám


Babám az Ajtót Be Ne Lakatold
Babám az ajtót be ne lakatold
Éjfél tájban feljön már a hold
Mert ha becsukod a nem mehetek oda
Inkább iszom három deci bort


Balatonban Halak Vannak
Balatonban halak vannak, amíg vannak el nem hagylak
Abban pedig, mindig vannak, így hát rózsám el nem hagylak


Bimbócska, Gombócska
Bimbócska, gombócska, tegnap esti csillagocska
Reggelre ma rózsácska, reggelre ma rózsácska
Szép legyen, ép legyen, úgy gyere hogy fogd a kezem
Fel az égi országba, fel az égi országba


Birsalmafa Árnyékában
Birsalmafa árnyékában sír egy csacska lány
Elhagyta a szeretője Butte Flórián
Fülemüle hangicsál a birsalmafán hahaha
Meghalok ha nem szeretsz ó Butter Florián


Börtön Ablakába
A börtön ablakába soha nem süt be a nap
Az évek tova szállnak mint egy röpke pillanat
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény (zik a fény)
Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én
Szeretlek én

Egy késő üzenet, egy megkésett levél
Amelyben üzened, hogy nem vagy már enyém
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény (zik a fény)
Csak a szívem szomorú, ha rád gondolok én
Szeretlek én


Csippolino
Egy messzi olasz tájon egy víg legényke élt
A neve Csippolino és senkitől se félt
Haha-hahó, haha-hahó egy víg legényke élt
A neve Csippolino és senkitől se félt

A szája mindig tátva, a teste lelke kóc
De mégis Csippolino a legvígabb bohóc
Haha-hahó, haha-hahó a teste lelke kóc
De mégis Csippolino a legvígabb bohóc

Ha száz kaland is éri, ha bajba is kerül
Kimászik Csippolino és ő marad felül
Haha-hahó, haha-hahó ha bajba is kerül
Kimászik Csippolino és ő marad felül


Ébred Már á Hajnal Tündér
Ébred már a hajnal tündér, csengő hangja víg kacagás
Csengő hangja hahahahahahahahahahah~ ahahahaha h
hajnal tündér ébred már


Eger Városa
Eger városa, papok városa, barátok járnak fapapucsban
Kipi kipi kip kop, in nomine pátrisz
Reverenda alatt pálinkát visz

Nem vagyok én barát, szeretem a piát, odaadom érte a reverendát
Odaadom érte a csatos ima könyvet
Ölelem és csókolom a szeretőmet

Totót asszonynak, Totót a lánya, körbe kacskaringós a szoknyája
Eredj utána, szaladj utána
Tipi-tapogasd meg van-e hája

Ha nincsen hája, van nagy mamája, barátok járnak fapapucsban
Kipi kipi kip kop, in nomine pátrisz
Reverenda alatt pálinkát visz

Hogy ülsz a széken, hogy ülsz a széken, hogy ülsz a széken kérlek szépen
Mert tulajdonképpen úgy váglak képen
Hogy lefordulsz a székről kérlek szépen


Egy Csillag Tünt Fel
Egy csillag tűnt fel hirtelen
Egy csillag született
És a nagy Heródes háza már gyáván reszketett
A kémek mondták meg neki
hogy kit küldött az ég
Hogy egy hercegecske megváltja az emberek szívét
Ha igaz e hír szólt Heródes
E hír mit hoztatok
A sült kakas a tál fenekén kukorékol egy nagyot
Alig szólt a kakasnak szárnya nőtt
S mindez Isten műve volt
Felállt a tálban peckesen és hármat kukorékolt


Egy Régi Hetyke Harminc Tornyú Várban
Egy régi hetyke harminc tornyú várban
Bűvös ajkú hercegasszony élt
Arany kövekkel ékelt udvarában
A fák alatt ezer cseléd henyélt

A hercegasszony büszke mint a páva
Férfiajak nem csókolta őt
Csupán egy hadapród járt utána
S földön kúszva imádta a nőt

Brokát selyem uszályát hordta csendesen
Egy bíbor vörös forró alkonyon
A nő fülébe súgta csendesen
Parancsoljon vélem, asszonyom!

Szegény kis apród egyre járt utána
Mint árnyék a napsugár után
Egyszer vakmerőt gondolt magába
Egy szenvedélytől lázas éjszakán

A hercegnő az ágyasházban volt már
Habos, selyem párnák ölén pihent
A kápolnában felcsendült a zsoltár
S az ágy lábnál az apród megjelent

A kápolnában tizenkettőt kondult
Mennydörögve zengett künn az ég
Az ágy lábnál az apród megbolondult
S kitépte vérző lüktető szívét

Szívét hetykén egy sarokba dobta
S a nőt csókolni kezdte hirtelen
Aztán görcsös kézzel megfojtotta
Szívem kellett néked szívtelen

Az ágyasházban vérvirágos lett a fal
Egy bíbor vörös forró alkonyon
Meghaltak mind a ketten eddig szólt a dal
Parancsoljon vélem, asszonyom!


Ejfelre kondult
Éjfélre kondult a Szent Márk harangja
Alszik Velence minden lakója
Künn a messzi nagyvilágban minden elpihent
Csak egy árva gondolás jár künn a tengeren

Élt egyszer egy Princsinessa, arca mint a hó
Palotája kapujában száz arany hajó
De ő csak egy korhadt kérgű gondolában ült
Miközben az esti szellő lágyan hegedült

Nézte-nézte Lazaroni szép arany haját
Arany haját, eper ajkát, karcsú derekát
Mért van az hogy ő csupán egy szegény gondolás
Szegény árva Lazaroni szíve csupa gyász

És mikor a sóhajok hídján eveztek el
Nem törődött Lazaroni többé semmivel
Megölte a Princsinessát künn a tengeren
Ne csókolja eper ajkát többé senki sem

Éjfélre kondult a Szent Márk harangja
Alszik Velence minden lakója
Künn a messzi nagyvilágban minden elpihen
Csak egy árva gondolás jár künn a tengeren

Éjfélre kondult a templom harangja
Alszik Pipecland minden lakója
Elpihent a vasút utca, csendes már a rét
Szép napjaink egyike most éppen véget ért


Elhagyom e Sík Mezőt
Elhagyom e sík mezőt, tarka rétet, zöld erdőt
Elhagyom el régi, régi tájat
Vándorbotot fog kezem, hív a messzi végtelen
Utam végét még nem ismerem
Fel, fel, fel, fel, fel, fel, fel
Elmegyek én messze-messze el
Vándorbotot fog kezem, hív a messzi végtelen
Utam végét még nem sejthetem


Élt Egy Néger Afrikában
Élt egy néger Afrikában, nem járatták iskolába
Úgy nőtt fel a Szaharában mint egy fekete pont, pont, pont, pont
Elvesztette a kabátját, mégse kapott soha náthát
Mert mint tudjuk Afrikában nincsen semmire gond, gond, gond, gond
Hókusz pókusz, csüng a fán egy kókusz
Arra megy egy szerecsen és megrázza a fát
Rázza, rázza, s közben magyarázza
Hogy mennyire szereti a forró Afrikát
Lépj te a helyébe, szítsad a lángot
És döngesd bátran a falat vagyunk egy jobb rend
Hű katonái, s leszünk a győztes élcsapat
Kacagó leopárd, sötét az éj
Hallani a dzsungelből a tam-tam dob zenét. Hú!


Én Vagyok A Néger Bébi
Én vagyok a néger bébi, tessék engem jól megnézni
Most jöttem én Afrikából, a négerek országából
Eltörött a kávés csésze, tudom anyám megver érte
Nem ér annyit az a csésze, amennyit én kapok érte


Erdő Mellett Estvéledtem
Erdő mellett estvéledtem
Subám fejem alá tettem
Összetettem két kezemet,
Úgy kértem jó Istenemet
En Istenem adjal szallast
Meguntam mar a jarkalast
A jarkalast, a bujdosast
Az idegen földön lakast
Adjon Isten jó éjszakát,
Küldje hozzám szent angyalát
Bátorítsa szívünk álmát,
Adjon Isten jó éjszakát
Adjon Isten jó éjszakát!


Erdőben Sétál Egy Arabus
Erdőben sétál egy arabus, nem leli az utat és dala bús
Ajla kajla, mohammed üszkü, ajla bübübübübübü
Ajla kajla mohammed üszkü, ajla bübübü
Oszkodi moszkodi jól beretvál
Lejön a bőr, s fenn marad a szakál
Ajla kajla, mohammed üszkü, ajla bübübübübübü
Ajla kajla mohammed üszkü, ajla bübübü


Erzsike
Elcsitult a nagyvárosi lárma
Sivár csend borult a kisszobámra
Kandalló mellett ülve csendben
Egy kislánynak képet nézegettem
Künn az utcán hópehely cikázott
Az én szívem mámorosan lángolt
Eszembe jut mikor ifjú voltam
Egy kislánynak halkan így daloltam
Árzsike, szeretem magát
Piros ajkát, mámoros haját
Lába elé szórná minden nyíló rózsát
Szeretem a bájos mosolyát

Történt pedig egyik ködös reggel
Kislány szobájából sírva ment el
Mint vadgalamb fészkéből kiszállva
A templomban másnak lett a párja
Én a templom szegletében álltam
Versenyt zokogtam az orgonával
Ő rám nézett, én meg félig holtan
Mirtusz felé halkan így daloltam
Árzsike, szeretem magát
Piros ajkát, mámoros haját
Lába elé szórnám minden nyíló rózsát
Szeretem a bájos mosolyát

Történt pedig évek múlva Pesten
Találkoztunk egyszer mind a ketten
Én szüntelen tomboltam egy bárban
Árzsikére újra rátaláltam
Szája festett és az arca ráncos
Rám kiáltott "Nosza, újra látsz most!"
Zokogott a csalódott kislányka
És a cigány halkan muzsikálta
Árzsike, lássa milyen kár
Elhervadt egy nyíló rózsaszál
Árzsike drága, szívem virága
Mért nem lett maga az enyém?


Falu Végén Van Egy Kút
Falu végén van egy kút, van egy kút
Oda minden út befut
Összefutnak az utak,
Azután tovább futnak
Jumáju ju jumáju

Juhászlegény kesereg, kesereg
Kilenc juha elveszett
Mind a kilenc tarka volt,
Selymes arany gyapja volt
Jumáju ju jumáju

Juhász te ne keseregj, keseregj
Kilenc juhod megleled
Megtalálják az utat,
Azután tovább futnak
Jumáju ju jumáju

Közeleg az éjszaka, éjszaka
Juhászlegény jer haza
Nem mehetek, fut a juh
estére tán hazajut
Jumáju ju jumáju


Folyó Parton Tűz Lobog
Folyó parton tűz lobog, moha füstöl láng lobog
Haj, Iván éj, Szent Iván éj, moha füstöl láng lobog
Haj, Iván éj, Szent Iván éj, moha füstöl láng lobog

Táncba megy a lány sereg, szilaj húrok pengenek
Haj, Iván éj, Szent Iván éj, moha füstöl láng lobog
Haj, Iván éj, Szent Iván éj, moha füstöl láng lobog

Manó sír a fák alatt, siratja a tűnt nyarat
Haj, Iván éj, Szent Iván éj, moha füstöl láng lobog
Haj, Iván éj, Szent Iván éj, moha füstöl láng lobog

Kinek bánat, siralom, nekünk öröm, vigalom
Haj, Iván éj, Szent Iván éj, moha füstöl láng lobog
Haj, Iván éj, Szent Iván éj, moha füstöl láng lobog


Gyémánt Lepke Szálldogál
Gyémánt lepke szálldogál gyöngyszálon
Elringat a téli táj, szép álom
Ó, vékony szálon gyöngyhálót sző ezüst pók
Hideg van és nagyon fázom szólj egy szót
Ó, vékony szálon gyöngyhálót sző ezüst pók
Hideg van és nagyon fázom, szólj egy szót


Ha Lekésed a Búcsuzást
Ha lekésed a búcsúzást, rájössz majd hogy nincs tovább
Hallod majd a vonat sípját, száz mérföld
Száz mérföld, száz mérföld, száz mérföld, száz mérföld
Hallod majd a vonat sípját, száz mérföld

Nincsen ingem, hogy felvegyem, nincsen bankszámlám nekem
Uram, én így nem jutok haza sosem
Én így nem, én így nem, én így nem, én így nem
Uram, én így nem jutok haza sosem

Uram egy, uram két, uram három, uram négy
Uram ötszáz mérföld választ tőled el
Ötszáz mérföld, ötszáz mérföld, ötszáz mérföld, ötszáz mérföld
Uram ötszáz mérföld választ tőled el

Ha lekésed a búcsúzást, rájössz majd hogy nincs tovább
Hallod majd a vonat sípját, száz mérföld
Száz mérföld, száz mérföld, száz mérföld, száz mérföld
Hallod majd a vonat sípját, száz mérföld


Három Darab Citromt Veszek
Három darab citromt veszek
Ha megeszem sárga leszek, tüle
Sárga leszek mint a citrom
Szeretem a csokoládét

Három darab pemzlit veszek
Ha megeszem szőrös leszek, tüle
Szőrös leszek, mint a Fekó
Szeretem a csokoládét

Három darab lábost veszek
Ha megeszem lábos leszek, tüle
Lábos leszek, mint fazék
Szeretem a csokoládét
tüle


Három Paraszt Kiment a Libalegelőre
Három paraszt kiment a libalegelőre
Meglátott egy mókuskát fenn a fatetőbe
Hé, koma, micsoda farka van neki
Hogy az isten csudájába ondolálta ki

Három paraszt kiment a libalegelőre
Meglátott egy repülőt fenn a levegőbe
Hé, koma, micsoda égi taliga
Hogy az isten csudájába mászott fel oda


Honvéd Banda
Honvéd banda, szól a stefáni, szól a Stefánián
Itt a konflis, jó lesz beszállni, jó lesz beszállni ám
Nyáron nem szitál a hó, nem szitál a hó
Ram pam, pararara
Honvéd banda, szól a stefáni, szól a Stefánián


Hosszú, Vékony a Pipaszár
Hosszú, vékony a pipaszár
Végig csorog rajta a nyál
csurog a nyál
fröcssen lé
hogy fene essen belé

szerettelek nagy ideig
szerdától csütörtökig
ugye babám
ez nagy idő
száradjon beléd a tüdő


Hűvös Habon Ring A Kék Hajó
Hűvös habon ring a kék hajó
Rajta víg legények, nóta szó
Parton áll egy karcsú szép leány
Néz a kedvese után
Merre jár a tengerész, mert a búcsú oly nehéz
Máriani, ne búsuljál, visszatérek, várj reám
Máriani, ne búsuljál, visszatérek, várj reám

Száz virág a tarka lepke száll
Mézet keresne de nem talál
Mert csak lepke ő és semmi más
Ez már nálunk így szokás
Mézet, édes rózsaszál, szól a lepke, s messze száll
Mariani , ne búsuljál, visszatérek, várj reám
Máriani, ne búsuljál, visszatérek, várj reám


Indulj El Egy Úton
Indulj el egy úton,
Én is egy másikon
Hol egymást találjuk,
Egymáshoz se szóljunk

Az ki minket meglát,
Mit fog az gondolni
Azt fogja gondolni,
Idegenek vagyunk

Idegenek vagyunk,
Szeretetet tartunk
Mikor összegyűlünk,
Ketten szeretkezünk

Egy bajom van véled,
Fáj a szívem érted
Sír a szívem érted,
Majd meg halok érted


Kiöntött a Kisküküllő
Kiöntött a Kisküküllő,
Kiöntött a Nagyküküllő
A rétre,
De a rétre

Valamennyi szőke kislányt,
Valamennyi barna kislányt
Elvitte

Fogja ki hát minden legény,
Fogja ki a magáét
A magáét

Ne szeresse soha senki,
Ne csókolja soha senki
A másét

Irigyeim sokan vannak
Mint a kutyák úgy ugatnak
Ugatnak, de ugatnak

Adok nekik tejet, vajat,
Hadd ugassák ki magukat
Csuhaja


Lenn a Prérin
Lenn a prérin dörög a kolt és a lasszó repül
Egy- két ököl csapástól egy cowboy elterül
Mégis mikor leszáll az est és a holdfény ragyog
Minden egyes farmhoz egy cowboy lovagol
A farmerház már rég csendes és mindenki alszik már
Csak egy ablak van nyitva, s ott áll egy farmerlány pampampam
Gitár hangja töri meg most a néma éjszakát
S egy cowboy ajkán felcsendül a cowboy szerenád
Bevallom Mary, imádlak én
Könyörgök Mary, hát légy enyém
Minden álmom te vagy nekem
Csak érted élek szerelmesen
Ha két szép szemed vidáman nevet
Eloszlik minden búbánatom
Csak érted remeg a cowboy sereg
Oh, Mary my dear, I love you!


Lenn a Vén Kubában
Lenn a vén Kubában süvít a szél
Elűzi az álmot, nem alszom én
Asztalomon ott áll, amint szokás
Egy icce bor és a fehér kalács

A házam a régi, a nádtetős
Szomszédom a néma, nem ismerős
Asztalomon ott áll, amint szokás
Egy icce bor és a fehér kalács

Megzörren az ablak, felébredek
Égő két szememből a könny pereg
Álom volt csupán hogy szabad vagyok
Úgy fáj a szívem, mert néger vagyok


Magas Fenyő
Magas fenyő áll a hegyen,
szép törzsén szürke selyem
Ágai közt átsuhan a tinta szagú felhő

Kicsi madár arra repül,
szép borzas ágra leül
Lágy hangon véle dalol mind az egész erdő


Magasan repül a bivaly
Magasan repül a bivaly
Ha leesik sebaj
Bumm


Megdöglött a Báró
Megdöglött a báró (megdöglött a báró)
Jaj, de nagyon kár volt (jaj, de nagyon kár volt)
Érte (érte)
Sirassátok lányok (sirassátok lányok)
Koszorút is tegyetek a sírra (koszorút is tegyetek a sírra)
Mert az ilyen ember (mert az ilyen ember)
Terem mint a kender (terem mint a kender)
Biza (biza)


Meghalt a Juhász
Meghalt a juhász
Nincs többé juhász
Nincs ki mondja a kutyának
Psz, te Csiba te
Kivitték a temetőbe


Megy a Néger New York Aszfaltján
Megy a néger New York aszfaltján
Súlyos gond és teher a vállán
Mert hogy éhes szegény és nem volt ebéd
És nem lesz vacsora se tán
Zingi jojo juppi juppi jo ...

És ha mégis munkát kap szegény
Az a munka oly keveset ér
És ez így van oké mert így keres a tőkés
A néger sovány kenyerén
Zingi jojo juppi juppi jo …


Molnár, Te Alszol
Molnár, te alszol, nem jár a malmod
Szundikál a lovad, hogy ha nem hajtod
Klip klip klap, klip klip klap


Ne sírj kedves
Ne sírj kedves, ne nézz hátra,
Ölelj engem utoljára,
Ölelj engem utoljára, úgy mint régen,
Minden könnycsepp egy-egy csillag (vagy egyet csillan) fenn az égen.

Ne sírj, kedves el kell mennem,
Bánat-virág nyílt a kertben,
Bánat-virág kihajlott a széles útra,
Széles az út, mégsem vezet hozzád vissza.

Ne sírj kedves, nézz szemembe,
Hajsd a fejed két kezembe,
Had legyek még utoljára boldog veled,
Mindhalálig őrzöm majd az emlékedet.


Régi Mesékre Emlékszel-e Még
Régi mesékre emlékszel-e még,
volt egyszer rég, volt egyszer rég

Szép tavaszon ragyogott fenn az ég,
volt egyszer rég, egyszer rég

Ó, hogy miért nem mesélsz már nekem
Boldog idők, soha nem feledem
Hallani vélem a hangodat még,
volt egyszer rég, egyszer rég


Rejtelmek
Rejtelmek, ha zengenek, őrt állok mint mesében
Bebújtattál engemet talpig nehéz hűségbe
Don don don dana don don dana dana don don

Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz ha megérted
Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted
Don don don dana don don dana dana don don

Én is írom énekem, ha már szeretlek téged
Tedd könnyűvé én nekem ezt a nehéz hűséget
Don don don dana don don dana dana don don


Sej , Haj , Állj Elő Szekér
Sej , haj , állj elő szekér
Lásd ott egy felhőt feléd hajt a szél
Csűrbe rakd a kévét, csűrbe rakd a kévét


Sej, Haj Folyóban
Sej, haj folyóban sok a hal valóban
Dunában, Tiszában, se szeri, se száma

Sej, haj vadonban, kivirít a gomba ,
Keményre, kerekre, ha bolond, ne szedd le

Sej, haj fonóban sok a lány valóban
Ki barna, ki szőke, sose fuss előle


Száll a Kakukk Röpdös
Száll a kakukk röpdös, zöldell már a bükkös
Erdő zöldell immár, aszta raszta hínár
Sej, zöld erdőnek sátra, hűsítő forrása
Sej, zöld erdőnek sátra, igazi anyácska

Bolgárlegényekre, gondolj szegényekre
Tarka báránykával, fehér pálinkával
Sej, zöld erdőnek sátra, hűsítő forrása
Sej, zöld erdőnek sátra, igazi anyácska

Legényeket szednek, katonának visznek
Írjuk ki nevünket bükkfa levelére
Sej, zöld erdőnek sátra, hűsítő forrása
Sej, zöld erdőnek sátra, igazi anyácska

Erdő, benned járunk, te légy a lakásunk
Téged oltalmazunk, becsülettel halljuk
Sej, zöld erdőnek sátra, hűsítő forrása
Sej, zöld erdőnek sátra, igazi anyácska


Száraz Ágon Fütyörész Egy Vaddisznó
Száraz ágon fütyörész egy vaddisznó
Állandóan azt fütyüli élni jó
Élni jó
Vaddisznó
Ne fütyüld te vaddisznó, hogy élni jó


Száraz Kórót Égettem
Száraz kórót égettem, úgy elégett hogy
Édes tejet forraltam, úgy felforrott hogy
Pap kérte kezemet, úgy szégyellem hogy
Legény mondta üljek mellé, úgy örülök hogy, hogy, hogy


Szása
Nem volt a Szása egy moszkvai nagy dáma,
nem volt a Szása, csak egy kis cigányleány.
Nagy Oroszországban, a vad Ural aljában
vitte kopott trojkáján egy cigánykaraván.

Szép volt a Szása, és táncra járt a lába,
Szergej virága díszlett dús barna haján.
Csodás május éjjel az erdő sűrüjében
csókot kér a legény, csókra csókot ád a lány.

Egyszer csak vége lett a dalnak és a táncnak,
elvitte őt erővel egy kozák legény.
Hites feleségnek és törvényes cselédnek
álmaiban él csupán az erdei legény.

Sápadt a Szása, és búsan jár a házban,
unott minden éjszakája, unott nappala.
De ha Szergej eljő, hogy "Szása, hív az erdő!",
újra ő a legvidámabb s a legboldogabb!


Száz Forintnak Ötven a Fele
Io..2o..30..40..50..60..70..80..90..
Száz forintnak ötven a fele
Egye meg a fészkes fekete fene
Nem lehet az ember fábúl
Ki kell rúgni a házábúl
A kecskének nagy szakálla van
Az én anyósomnak nagy pofája van
Rusnya állat mind a kettő
Verje meg a jeges eső


Szonny Várának
Szonny várának az Ignác gödrében
Egy nagy béka hertelenkedik
Hun kiugrik, hun be
Hun beugrik, hun ki
Az én szívem, jaj de szomoríti


Szürke Gúnár
Szürke gúnár, szállj a folyón át
Szürke gúnár, messze szállj
Vidd ez írást a hegyen is túl
Hol a rózsám sírdogál

Ne sírj, ne sírj, szép Katerina
Pásztorfiú lettem én
Harminchárom nyájra vigyázok
S rád gondolok most is én


Tarka szoknya
Tarka szoknya, sok a fodra, selyem alja suhogó
De selyem alja, selyem alja suhogó
Majd lesz nékem még a héten piros kendőm, tarka szoknyám
Ha hoz nékem a vásárról a csávó!


U koni koni szá u koni
U koni koni szá u koni
U koni koni szá u koni
Quak quak quak ékodar ja
Quak quak quak ékodár ja
Kuvik parararam
Kuvik parararam
Kuvik pik nik szik


Üdv Rád És Házad Népére
Üdv rád és házad népére te jó szántóvető
Te mindig szívesen fogadsz, miként a nyári idő
Ím eljöttünk szép lányodért
Kit vár a vőlegény
Szívében mint száz rózsatő, virul a halk remény


Udvaromon Arany Vályú
Udvaromon arany vályú, arany kút
Abból iszik arany kakas, arany tyúk
Arany kakas mind azt kukorékolja
A szeretőm Kolozsváron katona

Dombon van a kolozsvári kaszárnya
Akármerről fújja a szél, találja
Fújja a szél a kaszárnya tetejét
De sok kislány siratja a kedvesét

Három kislány kimegy a temetőbe
Mind a három letérdepel a földre
Egy közülük felsóhajt a nagy égre
"Mért is lettem katona szeretője?"

Udvaromon arany vályú, arany kút
Abból iszik arany kakas, arany tyúk
Arany kakas mind azt kukorékolja
A szeretőm Kolozsváron katona

Dombon van a kolozsvári kaszárnya
Akármerről fújja a szél, találja
Fújja a szél a kaszárnya tetejét
De sok kislány siratja a kedvesét

Három kislány kimegy a temetőbe
Mind a három letérdepel a földre
Egy közülük felsóhajt a nagy égre
"Mért is lettem katona szeretője?"


Vékony Deszka
Vékony deszka, de vékony deszka, de vékony deszka kerítés
Átlátszik a tszik a, átlátszik a tszik a, átlátszik az ölelés

Ölelj babám kedvedre, nem hányom a szemedre
Nem hányom a nyom a, nem hányom a nyom a, nem hányom a szemedre

Hogy tudtad ezt megtenni, más babáját szeretni
Egyszer, kétszer, négyszer, hétszter, huszonhétszer ölelni

Hogy tudtad ezt megtenni más babáját szeretni
Egyszer, kétszer, négyszer, hétszer, huszonhétszer ölelni


Volt Egyszer Egy Hadnagyocska
Volt egyszer egy hadnagyocska
Fiatal volt és bohó
Büszke volt a szíve lelke
S minden szépről álmodott

Megígérte egy kislánynak
Hogy igazán szereti
mikor kiment a harctérre
Képeslapot küld neki

Jött egy ködös őszi alkony
Német gránát csapp! bele
S mikor felépült sebéből
Hiányzott a jobb keze

Jött egy illatos levélke
"Bocsásson meg, s lássa be
Hogy egy nyomorék mellett egy nőnek
Szenvedés az élete”

Külvárosi füstös kocsma
Hol borszagtól oly nehéz a lég
Betámolyog minden este
Egy félkarú, egy nyomorék

Azt mondják hogy hadnagy volt ő
Barna kislányt szeretett
Elüldögél a sarokban
Egy-két pohár bor mellett

Felszedi a szivar véget
Amit más már eldobott
Szivar csikkel a kezében
Egy kis dalt dúdolgat ott

"Arany végű cigaretta
Te utolsó jó barát
Cigaretta füst az élet
S mint egy álom, s mint egy lepke
S mint egy felhő, s mint egy
Győzelmi zászló tovaszáll"


Vörös Csepel
Még, még, még és még
A burzsujnak sohasem elég
Lásd, lásd, lásd és lásd
A sorsod az elpusztulás
A munkások garmada éhen gebed
AZ éhség s a szenny marja fel testedet
Éhhalálra ítélt ez a rend
A gégédre hurkol statáriumot
És tapsolnak hozzá a rongy árulók
Büchlerek, Stopperek, Peyerek
Vörös Csepel, vezesd a harcot
Váci Út felelj neki
Dunántúl, Alföld, együtt a harcban
Jelszavunk megrengeti, rengeti
Nem fogunk pusztulni éhen
Nem tűrjük csendben tovább
Vörös Csepel, zúgjon a hangod
Kenyeret, vajjal


Vó'tam Én Má' Mó'nár Is
Vó'tam én má' mó'nár is, mó'nár is, meg még mó'nárlegény is
Legény is
Rosszul szedtem a vámot, a vámot, szidták öregapámot
Apámot
Elszaldt a derelye, derelye egy nagy zsíros pendelybe
Pendelybe
Utána a galuska, galuska egy nagy zsíros kalapba
Kalapba


Zsong a Folyó
Zsong a folyó, a bendzsó remeg
Oly búsan dalolnak a négerek
És messze viszi a Mississippi a négerek bús dalát

Édesanyám, én beteg vagyok
Úgy fáj a szívem mert néger vagyok
És messze viszi a Mississippi a négerek bús dalát

Rabszolga volt a dédnagyapám
És rabszolga lesz a dédunokám
És messze viszi a Mississippi a négerek bús dalát


Zumbáj zicsibáj
Zumbáj zicsibáj, zumbáj zicsibáj
Zumbáj zicsibáj, zumbáj zicsibáj
Kuni kuni kuni kuni kvázen kumbáj kvéj
Kumbáj kvéj
Kuni kuni kuni kuni kvázel kumbáj kváj
Kumbáj kvéj
Ááá ...
Kuni kuni kuni kuni kvázen kumbáj kvéj
Kumbáj kvéj
Zumbáj zicsibáj, zumbáj zicsibáj
Zumbáj zicsibáj, ZUMM!